Képzeljétek el, híres lettem!:D Írtak rólam egy blogban. Hogy kicsoda? Hát az a leányzó, aki féltékenységi jelenetet rendezett szilveszterkor, mert a barátjával beszélgettem.:)

Nézelődtem a facebookon, eszembe jutott a csaj, és gondoltam rákeresek, hátha megtudok valami érdekes dolgot róla - hogy mennyire góóót, sátánista, vagy csak szimplán elborult elme.:D Na és mit találtam ott? Na mit? Hát a blogját. Egyszerűen nem értem, hogy miért rakják ki az emberek a blog oldalukat közösségi oldalakra. Ennyire exhibicionista egy társadalmat, issssteneeeem.:) Lényegtelen, biztos nem gondolta, hogy olvasni fogom /annyira azért mégsem vagyunk jóban, höhh/. Hát tévedett. Persze nagyon diplomatikusan, kulturáltan fogalmazott, szinte már majdnem meg is hatódtam, hogy nem hordott le mindenfélének.

Idézek: "Jön egy légy és egy iszonyatosat pottyant a palacsintámba, ez pedig igencsak rányomja a bélyegét az év hátralévő napjaira."

Ilyen ez. DE legalább írásban nem őrjöng.:) Azért vicces, hogy ekkora hatással vagyok egy ember egész évére (főleg egy kis beszélgetés miatt).:D Na mind1, valahogy nem tudom sajnálni.:)

Ja, csak úgy megjegyezném, hogy vége. 1 hónapig tartott a munkám. Szépen megbeszéltem a főnökkel, hogy nem érdekel a dolog, és felesleges egymás idejét húzni. Hogy most mit érzek? Megkönnyebbülést.

Új cél: munkakeresés.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.